Kedves Jocó!
Amikor az alábbi gondolatokat az utolsó írásaid olvasva most a napokban leírtam, és már kérdő címekkel is elláttam, nem állhatom meg, hogy ne ismertessem meg Veled is. Kérlek, hogy mint ahogyan küldöm, fogadd szívbéli szeretettel, és ha valahol esetleg hibádzik, javítsd, ki és használd egész-séggel.
MAGad is pont ugyanolyan (megfigyelő) szem-pont vagy, mint MAGam is vagyok, és ezért a “szemet” illetően is EGY SZEMponton, és ugyanakkor EGY SZEMpontban, de ennek az egész SZEMnek is szemlélésében is vagyunk?
Vajon kitől-mitől is van, hogy mindent (még tehát IS-TEN-t és TEN-MAGunkat is) pontosan (is) meg akarunk határozni,