A vágy ébredése.
Az isteni ŐS-Tudat a Teljesség. Minden létező és nemlétező a Teljesség része. A legnagyobb titkok egyike: ha a Forrás maga a Teljesség, az Abszolútum, a Meghaladhatatlan, mely nem rendelkezik hiánnyal, hiányossággal, akkor mi az a belső motívum, amely a hiányt nem tapasztaló Örökkévalót arra készteti, hogy teremtésben nyilvánuljon meg? Mi a mozgatórugója a valóság teremtésének, teremtődésének, létrejöttének?
A vágy kulcsfontosságú a Teremtés megértését illetőleg. A vágynak tárgya kell legyen, valamire irányulnia kell. A vágy ugyanakkor hiányt is jelenthet, hiszen vágy csak arra irányulhat, ami nincs, ami beteljesületlen. Amint a vágy tárgya megvalósul, beteljesül, a vágy testet ölt a megvalósult teremtésben, vagyis önmaga tárgyiasul.
Az EGYben túlárad a Szeretet, és ez a túláradás, létrehozza a Szeretetben teremtődő EGY végtelen valóságát. A túláradó Szeretet önmagát vágyja megtapasztalni a Teremtés és Teremtődés aktusában. Ez a legnagyobb misztérium, hiszen a Szeretet tökéletesen érdek nélkül való, a legtisztább ŐS-Való, mely önmagában önmagától Való Valóság, ugyanakkor tárgyiasulatlan ős egység.
A szeretet önmagán belül nem irányul semmi konkrétra, ugyanakkor a Semmi szeretetében benne van, a Minden szeretete, ugyanis a valódi, érdek nélküli szeretet nem tesz különbséget, nem differenciál, nem szeparál, nem részrehajló, nem válogató, vagyis EGY és EGYséges. Mindent magában foglal, mindent magában hordoz, nem tárgyiasult, és létezésének semmi értelme nincs racionálisan, mivel mentes a ráció szeparáló, megkülönböztető mozgásától, szemlélődésétől. A Szeretet nem látja önmagát, mert nincs benne én, ego, ami-aki láthatna, nincs tudatában önmaga létezésének, mivel az Örökkévalóság abszolútumában Létezik, és nem a Múlandóság relativitásában Él, nincs benne Kétség, csak EGYség.
A modellekbe zárult emberi elme az EGY valóságát felfogni nem képes, mivel az EGY valósága osztatlan, az elme pedig a differenciálás eszköze. Az elme feladata a valóság megteremtése, és nem az őt létrehozó ŐS-Tudat, pláne nem az ŐS-Tudatot is magában foglaló legvégső Valóság: a Szeretet megértése. A kristálytiszta, érdek, megkülönböztetés, ítélet, elkülönültség nélküli Szeretetben megszülető vágy, a mindent pusztán az ok-okozati viszonyban értelmezni tudó Elme számára örök paradoxon marad. Ezt az ok nélküli ős vágyat, mely nem hiányból született – aminek nincs Oka az öröktől való Valóságának és létezésének – racionalizálni nem lehetséges. Ez túl van az elme által értelmezhető kauzalitás világán, és ide az elme csak úgy léphet be, ha képes önmagát Eggyé olvasztani ős forrásával, vagyis megsemmisülni, feloldódni önmaga létezésének ős okában: a Szeretetben és az abban lévő Szabadságban. Az ŐS-Tudat a Szeretet önmagára ébredése a Szabadságban.
A Szeretet kozmikus, teremtő nász.
A Szeretetnek nincs racionális oka. A Szeretet minden megvalósulatlanság – potencialitás – és minden megvalósult valóság Teljessége. A Szeretet és a Szabadság, a Szabadság és a Szeretet egymással EGYlényegűek, egymás nélkül nem létezhetnek. A Szeretet és a Szabadság egymásba SZERelmesek, örök nászuk az EGYben, az ŐS-Tudatot nemzi, melyben a Teremtés önön EGYségének tudatára ébred. A teremtés aktusában Lelkesülő Szabadság és Szeretet pedig az EGY Lelkében, a Végtelen SZERelem érzésében, annak megÉLésének a vágyára ébred, és létrehozza az Örökkévalóban a legszebb álmot: az Életet. Az Élet az Örök, EGY és EGYetlen, Végtelen SZERelem megélésének a vágyának Gyermeke. Hogy a Végtelen Szeretet és Szabadság megtapasztalhassa önmagát, az ŐS-Tudatban saját osztatlan valóságának tudatára ébred, ám ebben az EGYségben, az ŐS-Tudat benne él a Szeretetben és a Szabadságban, így minden Valóság EGY, és EGY valóság van csak: az Örökkévaló Szeretet.
A Szeretet vágyik önmaga Kiteljesülésére, kiáradására. Ez viszont lehetetlen, mivel ÖnMAGa Teljes, Ő MAGa a Teljesség, Tökéletes és Meghaladhatatlan, nem született, halhatatlan, kezdet és vég nélkül való, ok nélküli, mert létének nincs oka. A kiteljesedés nem lehetséges, mert rajta kívül nincs semmilyen valóság. A Szeretet és a Szabadság SZERelmének a násza, akkor hogyan teljesülhetne be? Álomban, csakis álomban: Az Élet álmában. A színtiszta Szeretet, a Szabadság, az ŐS-Tudat és Lélek mely Örök, EGY és EGYetlen tiszta érzékek feletti abszolút Valóság, azt álmodja, hogy Halandó, Mulandó, Érzéki, Viszonylagos, Változó. Az Életben mégis van egy örök, abszolút pont: a Változás, az átalakulás, a metamorfózis. Az Élet az Örökkévaló álma, mely örök, végtelen változás. A végtelen önmagát végesnek képzelve alászáll a világok végtelenjeit megteremtő EGYetemes elmébe, és az ŐS-Tudat EGY és EGYetlen, osztatlan egysége pedig részekké válik, bezáródva az EGYetemes elme világán belül létrejött egyéni elméknek a tudati valóságába. Valójában a Halhatatlan EGY csak álmodja az Életet, amint a Halált is. Mind a Halál mind az Élet az Örökkévaló álma, aki arra vágyik hogy örök változatlanságában, örökkévalóságában, tökéletességében örök változást, mulandóságot, tökéletlenséget ízleljen.
Az élet álom. A halál ébredés.
A lét örökkévaló rendje az emberi lényben képeződik le, de minden földi tapasztalás, tükörkép. Az Élet tükörképe az örökkévalóság létének. Amikor emberként alszunk – de nem álmodunk – akkor tudatunk szabad, ez az égi éberség, anamnézis, amikor pedig ébren vagyunk akkor álmodjuk az életet, ez az égi amnézis.
Két Út van, mely az EGYben létrejött KETTŐsségben vezet. Mindkettő közŐS szakaszaként a végtelen, határtalan ŐS-Tudat bezárul részként az önmagát végesnek, behatároltnak képzelő emberi lénybe. Megéli a végességet. Végesnek képzeli magát, de legbelül a Lélek mindvégig érzi, hogy a végesség képzete nem valós. Itt különül el az emberi lény Útjának a két lehetséges elágazás-iránya. Ezek egymással ellentétesek, mégis egymást kiegészítőek.
Az első úton a Tudat az Élet, vagyis az álom továbbteremtésének az útját választja (élet és teremtésvágy), míg a második úton — az első mozgással ellentétben haladva – elindul az Életben megkeresni saját eredetét, okát, Forrását. A történet mindenképp ébredéssel végződik, mert legkésőbb a halál pillanatában, a Tudat és a Lélek ráébred arra, hogy az Életet csak álmodta. A teremtés útja az Életen belül az elme végtelen valóságteremtő potenciáljának a kiaknázása, mely az Örökkévaló szemszögéből: Álom a mulandóságról, az örök változásról. Ám ebben a változásban tud megteremtődni, kibontakozni az a végtelen lehetőség, mely a Lét örökkévalóságában – az EGYben – nem megtapasztalható olyan formán az ŐS-Tudatnak, mint az Élet változásában az egyéni tudatoknak, mint az ŐS-Tudatnak önmagán belül, önmagától elkülönültnek képzelt tudatrészeinek.
Ha az EGY az Atyai Ház, akkor az emberi lénybe zárult Teljesség, ŐS-Tudat két lehetséges útiránya a következőképpen jeleníthető meg: a Gyermekek elindulnak az Atyai Házból, és izgatottan veszik birtokba a valóságot, továbbteremtve azt. (álom, és az álomban való elmélyülés) Vannak ugyanakkor olyan Gyermekek, akik egy idő után elkezdik kutatni a valóság miértjét, és okát. Ők kezdetben teljesen tudattalanul, de elindulnak visszafelé az Atyai Ház felé vezető úton, majd anélkül, hogy meghalnának a fizikai valóságban, a tudatuk lassan kiébred az addig egyedülinek képzelt fizikai valóságból. Ez az ébredés a tudat ébredéseinek a láncolatán keresztül vezető út, mely egyre tudatosabbá váló visszatérés lesz, az Atyai Házba. Bármelyik utat is választjuk, a végén úgyis visszatérünk a Forrásba, az Atyai Házba. A halál ma sokunknak a tudattalan visszatérés az Atyai Házba.
Mindkét út egyformán értékes, mindkettő az EGY álma, az EGY valósága.
–
„Mert aki meg akarja menteni az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét ÉNértem, megtalálja.” „ÉN VAGYOK az Út, az Igazság és az Élet.” „ÉN és az Atya EGYek vagyunk.” – Jézus Krisztus
„Ha tudatában vagyunk az elmúlásnak, ugyanakkor számításba tudjuk venni az emberi létben rejlő hatalmas lehetőségeket, sürgető érzés tölt el bennünket.” „A boldogsághoz nem vezet út. Az út maga a boldogság.” Buda (Buddha)
Latest posts by FJT (see all)
- Túl a vízen - 2019. február 7. csütörtök
- A szolipszizmus zsákutcája - 2018. december 11. kedd
- Metafizika - 2018. december 8. szombat
- A csapda - 2018. november 23. péntek
- A kEGYelem VALÓsága - 2018. november 15. csütörtök
