Újjászületés
FJT bejegyzései
A SZERetet kultúrája
Az a kultúra, mely létének középpontjába nem a Szeretetet állítja, abszolút értelemben véve megvonja önmagától a lehetőségét a valódi ki és beteljesedésnek. A Szeretet vonzásában élő emberi kultúra a Lét legteljesebb, legmélyebb, legmagasabb rendű megvalósulását képes megtapasztalni, ami csak az örökké változó Életben lehetséges. Az ilyen kultúrának nincs erkölcsre, jogra, törvényre szüksége, mert egyetlen erkölcs, egyetlen jog, és egyetlen törvény uralkodik felette, melyre a művelés minden cselekménye irányul, és ez: a Szeretet.
Kultúra
A kultúra alatt egy olyan eszmény köré szerveződő emberi-társadalmi struktúrát értek, mely eszmény olyan szellemi erőtérrel rendelkezik, ami a benne élő embert az eszmény szellemi-lelki-anyagi megnyilvánulásaiban művelni képes.
Végtelen SZERelem
A vágy ébredése.
Az isteni ŐS-Tudat a Teljesség. Minden létező és nemlétező a Teljesség része. A legnagyobb titkok egyike: ha a Forrás maga a Teljesség, az Abszolútum, a Meghaladhatatlan, mely nem rendelkezik hiánnyal, hiányossággal, akkor mi az a belső motívum, amely a hiányt nem tapasztaló Örökkévalót arra készteti, hogy teremtésben nyilvánuljon meg? Mi a mozgatórugója a valóság teremtésének, teremtődésének, létrejöttének?
A vágy kulcsfontosságú a Teremtés megértését illetőleg. A vágynak tárgya kell legyen, valamire irányulnia kell. A vágy ugyanakkor hiányt is jelenthet, hiszen vágy csak arra irányulhat, ami nincs, ami beteljesületlen. Amint a vágy tárgya megvalósul,
Elme és Tudat
Ha az emberi lény valóságát igyekszünk feltárni, előbb utóbb beleütközünk az elme és a tudat fogalmába. A mai korban rengeteg kísérlet született az elme és a tudat meghatározására, ám a mi vizsgálódásunk tárgya szempontjából ezek teljességgel használhatatlanok, mivel sem a vallási sem a tudományos értelmezések nem tartalmazzák azt a szemléleti lehetőséget, melyben tágabb összefüggések megértése válhat lehetővé. Ezért sajátos módon először is megkísérlem a két fogalom minél pontosabb meghatározását, mely nélkül továbblépni lehetetlen. A hétköznapi életben a legtöbb esetben mind az elme, mind a tudat fogalmait úgy használjuk, hogy valójában csak homályos sejtéseink vannak azzal kapcsolatban, hogy beszélgető partnerünk mit is ért rajta.
Az EGY Igazsága
Minden ember az Igazságot szemléli, de csak kevés látja meg, és még kevesebb cselekszi. A Teremtő a szemeink elé rejtette az Igazságot, kinyilatkoztatván azt, minden Élőben. De mi is Az Igazság és van-e igazság, ami túlmutat az egyénileg igazságnak, és egyedül igaznak vélt, hitt vagy tudott személyes érdeken, meggyőződésen?
Az Igazság nem található az egyéni érdekek kalitkát készítő, önző, kisajátító, csak az egyedi boldogulást, személyes jólétet szem előtt tartó homályos börtönében. Az emberi igazság csak nézőpont, egyéni érdek, mely viszonylagos, múlandó és halandó. Az Igazság senkié sem lehet, mert az olyan mint a nyári szellő, vagy a ragyogó Nap fénye,
Az EGY sokszínűsége
Az a metafizika, mely nem a valóságon alapul, könnyen válhat áldozatává a nihilizmusnak, vagy az olyan ideáknak, melyek az élet felszámolásának szolgálatába szegődtek. Mielőtt tovább mennénk, több fogalmat tisztáznunk kell a fenti axiomatikusnak tűnő kijelentéssel kapcsolatban.
Metafizika: az a tudatforma, mely a fizikainak nevezett valóságon túli létre irányul, és racionális gondolati modellként megkísérli a megtapasztalt valóságból kiindulva megnyitni a tudatot az őt egyszerre meghaladó és ugyanakkor magában foglaló, de általa még nem megtapasztalt valóság felé. A metafizika nem tudomány, nem rendelkezik egzakt módszerekkel, módszertannal tevékenysége művelésére. A metafizika több mint tudomány, mert képes abban az ősi egységben gondolkozni,
EGY és EGYetlen
Előhang
Az ember problémamegoldó képességénél csak egy nagyobb: a problémagyártó képessége. A lét forrása: EGYszerűség.
Bevezető
A valóság makacs dolog. Szembesít minket a képzelet tökéletlenségével. A képzelet makacs dolog. Szembesít minket a valóság tökéletességével. Ami igaz, annak a duális gondolati modellben igaz az ellenkezője is, de ami hamis annak az ellenkezője vajon igazság-e? Nos, mielőtt elvesznénk az üres szofizmusban, üssünk le egy központi jelzőkarót ebben a fenti gondolatmenetben. Tegyük ezt annak tudatában, hogy a karót mi ütöttük le, ezért ennek tudatában bármikor kihúzhatjuk, ha az általa engedett gondolati modell mozgástere netán kényelmetlenné válna,
Intelmek magomtól magomnak
Ha birtokolni akarsz, tanuld meg, hogy ne ragaszkodj semmihez sem. Mi az amit magadénak képzelsz? A vagyonod, a családod, az életed? Ébredj tudatára, hogy egyiket sem birtoklod, csak kölcsönbe kaptad egy időre. Nem viszed magaddal és nem is hoztad egyiket sem. Mindez akkor lesz valóban és örökké a tied, mikor megérted, hogy egyedül a lélek és a szellem az, ami minden élet forrása. A folyton válozó élet arra való, hogy megértsük, minden amit birtoknak képzelünk benne azért van, hogy megtanítson minket az elengedésre. Ha szabaddá akarsz válni, akkor rá kell ébredj, hogy a szabadság annak az illúziónak az elengedésével lesz a tied,
Tudat és Szellem
Bevezető
Az alábbiakban megjelenített „képlet” teljesen KÉPlékeny. Bár matematikainak vagy fizikainak tűnő aránypár, mégsem az. Talán úgy jellemezhetném, hogy egy sajátságos kísérlet a szellemi valóság képletes extrakciójára és absztrahálására, mely egyfajta metafizikai jellegű továbbgondolása annak a kor, világkép és tömegtudat formáló fizikai elvnek, melyet Einsteinnek tulajdonítanak, vagyis a relativitás elméletnek. ( E = m.c2 ) E szerint az anyag egész más definíciót kapott, mint azt a newtoni fizika addig tételezte, és leegyszerűsítve azt is jelenti mindez, hogy az anyag valójában egy erő, energia megjelenési formája. A fény sebessége meghaladhatatlan abszolútum az einsteini világképben. Ez viszont a gondolkodó ember számára újabb kérdéseket eredményez.
Mese a VALÓS ÁGról
Sokáig hittem a Világ valódiságában. Ameddig létezett számomra a világ, mint megdönthetetlen valóság addig éltem vele vagy harcoltam ellene. Ráébredtem arra, hogy minden amit valóságnak neveztem eddig, az nem más, mint az elmém kivetülése. Nem én vagyok az első, Életet tapasztaló tudat a Létben, aki ráébredt erre, és valószínűleg az utolsó sem.
A racionalitás mindenhatóságának korában, a materialista dogma uralma által jegyzett korszakban, ahol a vallások zöme pusztán csak előregyártott válaszok és kiüresedett kultuszok halmaza, vagy még annyi sem, és a spiritualitásnak nevezett ősemlék MAGunkról pedig többnyire csak a szabad szellem karikatúrája lett,
