Sokáig hittem a Világ valódiságában. Ameddig létezett számomra a világ, mint megdönthetetlen valóság addig éltem vele vagy harcoltam ellene. Ráébredtem arra, hogy minden amit valóságnak neveztem eddig, az nem más, mint az elmém kivetülése. Nem én vagyok az első, Életet tapasztaló tudat a Létben, aki ráébredt erre, és valószínűleg az utolsó sem.

A racionalitás mindenhatóságának korában, a materialista dogma uralma által jegyzett korszakban, ahol a vallások zöme pusztán csak előregyártott válaszok és kiüresedett kultuszok halmaza, vagy még annyi sem, és a spiritualitásnak nevezett ősemlék MAGunkról pedig többnyire csak a szabad szellem karikatúrája lett, választ csak az kaphat a lét valódi kérdéseire, aki kérdezni mer. Aki képes önMAGa végigjárni a külső és a belső útját, hogy a végén rádöbbenjen: semmi sem az aminek látszik. Amit addig valóságnak hittem, arról kiderült, hogy nem más mint álom, és amit álomnak hittem arról kiderül, hogy pont olyan valóságos, mint az a primérnek mondott valóság, amit addig gondoltam egy és egyetlen valóságnak. A világot az elme álmodja valóságnak, az elme pedig A Tudat álma. Konkrétabban?

Képzelj el egy filmszínházat. Néző vagy, aki jegyet váltott, és beül egy filmre, de még nem sejti, hogy amit lát, az élete filmje. Aztán lassan csak kiderül minden. Lehull a lepel a bűvésztrükkről. Kiderül, hogy a néző azonos a többi nézővel, kiderül, hogy ő játszott a filmben minden szerepet, ő rendezte és írta a filmet. Aztán arra is rádöbben, hogy ő a vetítőgép, a mozivászon és a mozi minden tartozékával együtt: EGYben. Ekkor már már senki és semmi nem állíthatja meg őt az ébredésben. Mikor felkapcsolják a villanyt a teremben, egyszerre minden világossá lesz. Mozi sincsen! Film sincsen, szereplők sincsenek, történet sincsen, csak álom van, számtalan, végtelen színes vagy fekte-fehér álom, amit az elme vetítőgépe tesz valóságossá, s ami azért létezhet, mert valóságnak hiszed. Hit nélkül semmi sem létezne, a hit a tudat teremtő ereje, és az elme a tudat vetítőgépe. Amint sikerül kikapcsolni a vetítőgépet, megszűnik az a valami, amit addig valóságnak hittél. A nagy trükkről lehull a lepel. Nincs mozi, nincs film, nincs senki és semmi sem. Mindezt csak TE képzelted valóságosnak, mindez csak a te elméd szüleménye. Erre talán felháborodsz, és megkérded: akkor hogy lehetséges, hogy mások is látják a napot felkelni, és a kék égen a fehér felhőket? Talán kollektív illúzió, hipnózis mindez, vagy akár a szél, akár egy molekula vagy atom léte?

A válasz EGYszerű: MÁS-OK valójában nem létezik, nem léteznek. AZ EGY álmodja őket, és az EGY álma a TE vagy, ÉN vagyok, Ő, Mi, Ti, Ők. A bűvésztrükk lényege Az Álom, hogy én, te, ő, mi, ti és ők létezik, léteznek. Valójában csak az EGY-ÉN valóságos, minden más álom, az EGY ÉN álma. Minden egyén az EGY-ÉN álma. Persze, hogy mindenki (aki nem vak) látja a napot felkelni, és a kék égen a fehér felhőket, mert a mindenki valójában MIND-ÉN, ki EGY. Az EGY-ÉN álmodja a Napot és a Földet, a világEGYetemet és a Mindenséget. AZ EGY-ÉN álma az én, a te, az ő, a mi, a ti és az ők. Ez a trükk legzseniálisabb lényege. Hogy ezt az álmot az elme vetíti ki megdönthetetlen valóságnak. De amikor az megszűnik működni, a valóság illúziója azonmód szertefoszlik. A világ addig valóságos, ameddig a tudat álmodja és az elme kivetíti azt. A tudat hozza létre az elme által a valóságot. Az elme a tudat, a tudat pedig az EGY vetítőgépe. Az álom valósága véget ér az ébredésben. Az éberség valósága véget ér az álomban.

Ne olvasd tovább, ha nincs közöd ezekhez a sorokhoz, ne olvasd tovább, ha megerősítést keresel a világ valódiságára. Ha ezt teszed ez a blog és ez az írás talán nem neked való. E sorok írója nem megbolondult, csak megboldogult. Meghalt számára a világ valódisága, és ő meghalt a világ valódiságának. Végleg ráébredt arra, hogy az Örökké-VALÓság túl van minden fogalmon, minden racionalitáson, és túl még az intuitív valóságon is, túl az ok-okozati kauzalitáson, a Mindenségen is túl a Semmiben, ahol véget ér az ok-okozati fonál vége, mert a Létnek és a Léten belül létrejövő Életnek az ég világon semmi de semmi Oka nincsen. Nincs Oka? De hisz ez a legnagyobb oktalanság! A ráció, az elme halála!

Igen. Az elme a Világteremtő, de önMAGa forrásához csak önmaga és álma valódiságának felszámolása által juthat vissza. (Bár minden látszat ellenére, mindig és mindenkor nyakig benne ül a Teljességben, önMAGa Forrásában.) Az elkülönültség képzete, a teremtés és a teremtődés valóságához szükséges, és mindez az álom része. Az EGÉSZ RÉSSZé válik, hogy részként az egésztől tudatilag elkülönülve megtapasztalhassa önmaga álmát, s felébredve belőle, újra EGY lehessen. Az anyag a szellem álma. A szellem a teljesség álma. Az EGYedüli valóság: a SZERetet.

Túl a Mindenségen és túl a Semmin ott a Forrás, a Megnevezhetetlen. A kezdet és vég nélküli. Az ok nélküli Örökké-VALÓ. Az EGY és EGYetlen valóság, ami nincs létre kényszerítve, amiben nincs kényszer sem a létre sem a nemlétre. Ezt a valamit Szeretetnek nevezem.

Szeretetnek nevezem azt, ami ok, érdek és kényszer nélkül létező EGY és EGYetlen örökkévalóság, ami túl van az értelmen, az érzelmen, a megértésen és a megérzésen, a mindenségen, a semmiségen. Aminek semmi, de semmi oka nincs arra, hogy létezzen. Szeretetnek hívom, de nincs neve. Nincs személye nincs személyisége. Magában foglal minden lehetségest, minden létezőt és magában foglal minden lehetetlen és minden nem létezőt. A Sem-MI és a MIND-ÉN. Nem született és halált nem ismer. Nincs kezdete és vége, az Idő, a Tér van az ő zsebében és nem ő az Idő és Tér zsebében. Minden belőle fakad és belé visszatér. Leírni, szemléltetni KÉP-telenség, mert sem kép, sem fogalom, sem érzés sincs, ami kifejezhetné a benne való tartózkodást, amikor már az EGY-ÉN, az egyetlen EGY sincs, mert az is feloldódott önmaga forrásában, örökkévalóságában, mindenségében és semmiségében.

A mese a mai korban a valótlanság szinonimája lett, mert elfeledtük: minden mese magában hordozza a valóság álmát, és az álom valóságát. Az álom pedig azért létezik, hogy felébredhessünk. Az élet a halhatatlan Örökkévaló álma, Aki és Ami azt álmodja, hogy világokat teremt és semmisít meg, hogy születik és meghal, hogy életet ízlel a létben. Hogy önmaga végtelen mindenségére és semmiségére a valóság álmából felébredhessen.

A Mindenség Ága a Semmiség Boga. Oktalan az, minek sehol sincs oka. Okfejtésemben oktalanná váltam, s oktalanságomban szabaddá lettem. Boldogok a bolondok, mert övék a Mennyek Országa. Sokáig azon gondolkodtam, hogyan juthatnék be ezen országba. De eme Ország túl van minden gondon és gondolaton. A kulcs a kezünkben, a zár a szívünkben. Aki meghal a világ valódiságának csak az születhet újjá, hogy belépjen. A tű foka…régi mese. Mese?

Itt a MESE vége. Fuss el véle, s aki nem hiszi, NE járjon utánam, hanem járjon utána, avagy: NE hidd el, járj MAGod utána!

Írta: EGYén.

Kapcsolódó írás: Az Ős-Tudat

*******

The following two tabs change content below.

• A Szerzőről
• Legutóbbi bejegyzések

FJT

Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.

Latest posts by FJT (see all)

• Túl a vízen - 2019. február 7. csütörtök
• A szolipszizmus zsákutcája - 2018. december 11. kedd
• Metafizika - 2018. december 8. szombat
• A csapda - 2018. november 23. péntek
• A kEGYelem VALÓsága - 2018. november 15. csütörtök