Miért van az, hogy a világ ősi kultúráját és műveltségét hordozó nyelvünk, az ezt beszélők, művelők és az ez által műveltek közössége az utóbbi ezer évben egy tragikus periódusát éli történetének, történelem néven? Miért van az, hogy a világ egyik legősibb nyelve (ha nem a legősibb) ma soha nem látott pusztításnak van kitéve, és ezen pusztítást ma javarészt pont azon értelmiség végzi, mely magát magyarnak nevezi? Tudatosság vagy tudatlanság, nemtörődömség, hitevesztettség, vagy saját – vélt, de nem valós – gyökereinktől való undor, elfordulás következménye mindez? Mi az az ős ok, ami miatt mindez létrejött, létrejöhetett, és ami miatt egyre szűkebb és megosztottabb azon emberek közössége is,

…tovább »

Mi a bajom az evolúció elmélettel?

Semmilyen elmélettel nincs probléma addig a pontig, ameddig azt a hatalmi érdekek nem kezdik el belesulykolni az emberiség tudatába, azért hogy a tudatformálás eszközeként, mítoszt teremtve, az így létrejött mítosznak az emberi tömegeket médiumukká tegyék. Az ilyen módon befolyásolt emberi tömegek aztán könnyen áldozatává válnak a mindenkori mítoszalkotóknak. Az evolúció egy mítosz, mely a tudomány köreiben sem nyert bizonyítást, mégis a világ nagy része – még a magukat vallásosnak mondók jelentős tömegei is – ennek a szemüvegén át tekintik a valóságot. Az evolúción keresztül megnyilvánuló teremtés elmélete is csak annak a vallásos szemléletnek a kudarca,

…tovább »

MAGfizika, MAGfüzér – MAGosság

Méta, meta jelentései:

méta, métafa (székely szó) = határjelző

meta (görög) = előtt, fölött, kívül, után, túl (előtag szóösszetételben)

méta (latin) = célpont

metafizika = Az a bölcseleti ág, olyan gondolkodás, amely a “fizikai, természeti valóságon túli”, “érzékek feletti” dolgokat, az Istent, lelket, halált, ideákat, stb. kutatja.

fizika: phűszisz = természet

méta-méla-mélázik: aki elmélázik az belerévül a valóságba.

Nyelvészeti kutatások szerint (Varga Csaba, Kiss Dénes munkássága) az ógörög egyértelmű rokonságot mutat a magyarral.

…tovább »

Az emberiség ma a halál kultúráját éli és élteti. Paradox módon, ehhez mégis az élet rendjére van szüksége, viszont javarészt azért, hogy azt pusztíthassa. A fő probléma talán ott kezdődött, amikor megjelent a mai kor paradigmája egy olyan istenképpel, melyben az Isten az emberen kívülre került, mint az abszolutizált egész, az ember pedig az Istenen kívülre, mint a relativizált rész, az a rész melynek többé nincs EGYsége a Teremtővel. Az egészben a rész és a részben az egész így kettéhasadt, és vele együtt hullott szét a valóság, benne a világ EGYsége. Ez több mint 3000 éve tartó folyamat, melyről már írtam.

…tovább »

A tudat akkor képes rátágulni a valóság végtelenségére, amikor az elme képes kilépni a ráció fogságából, s átlépni az élő VANság jelenébe, az intuitív, érzékektől mentes, közvetlen valóság-szemlélésbe. A ráció az Ért-Elem az intuíció az Él-Elem. Az ráció a megértés, az intuíció a megélés eszköze. Csak azt érthetem meg, amit előbb megéltem, így a megélés hiánya a megértést lehetetlenné teszi. A világEGYetem, a Valóság, önMAGunk, EGY-ÉNiségünk megélése nélkül semmit sem érthetünk meg. A rációt az intuíció megelőzi, az intuitív módon megélt valóság teljessége pedig a ráció által csak töredékessé válva jeleníthető meg. Meg kell-e mindent értenünk amit megélünk,

…tovább »