Tisztázni szeretném a legelején, hogy miért használom ezt az undorító kifejezést: mainstream média. Azért mert magyartalan és azért mert undorító. Ezért tökéletesen illik a fősodratú médiára. Mert ez lenne a legmegközelítőbb fordítása annak a világszinten megszervezett és (háttérhatalmista) hatalmi ágazatként egyesek szerint már a negyedik, szerintem pedig lassan a legelső helyet elfoglaló intézménynek. (A továbbiakban a mainstream média = MM jelölöm, az egyszerűség kedvéért)

Miért van szükségünk az MM-ra?

A válaszom egyszerű: nekünk embereknek egyáltalán nincs szükségünk rá! Az emberi tudatformálóknak és az események manipulálóinak van szükségük a „tömegtájékoztatás” eszközeire.

…tovább »

Amit most olvasol, kérlek ne hidd el. Annyi mindent akarnak elhitetni a mai korban veled, hogy kérlek tartogasd a hited a szebb időkre. Azokra az időkre, amikor a hit nem más lesz, mint az az igazság, amelyhez bárki hozzáférhet. Amit most olvasol gondold végig, és döntsd el magad, mi az amit igaznak érzel belőle.

A Forrás létezik, és megtalálható, felfedezhető. Mi emberi lények, csodálatos teremtmények vagyunk, de fájdalmas látnunk, hogy a tudatunk miként hagytuk lezülleszteni az évezredek alatt. Hogy történhetett? Sem a bölcseletek, sem az iskolák, sem az egyetemek, sem a könyvek nem adhatják meg a választ erre a kérdésre.

…tovább »

Egy művészlelkű barátommal beszélgettem a csevegőn. Ebből nem csevej, hanem egy érdekes párbeszéd született. Talán a párbeszéd kissé túlzás, inkább választ próbáltam adni pár kérdésre, melyeket a barátom felvetett. A kezdés kicsit érdekes, de nem akartam több bevezetőt mindehhez, a lényeg ugyanis nem abban volt, hanem az alábbi sorokban. (Virágember: a barátom, J: én magam)

J: Most nem magamról beszélek. Nagy szomorúság az, hogy a mai világban az igazi tehetségek nem tudnak érvényesülni. A kalmár szemlélet miatt sokan oda sem jutnak el, hogy egy kiállításuk legyen, és vannak olyanok akik pedig teljesen csak maguknak alkotnak mert úgy érzik nem akarják vállalni ezeket a dolgokat.

…tovább »

(III. primitív teozófiai elmélkedés)

Hiszek az Istenben, hiszek magamban, hiszek a Kozmoszban, hiszek az Első Mozdulatlan Mozgatóban, hiszek a…vagy nem hiszek semmiben? Hinni vagy nem hinni. Ez itt a kérdés. Tényleg ez a két út létezik, vagy ezen kívül nem létezik semmilyen valóság?

Nem látom értelmét a különböző filozófiai iskolák hitdefinícióinak a végigfutását, mert nem ezt szeretném alapul venni a téma körbejáráshoz. Rá fogunk jönni, hogy ezek az iskolák, nem nyújtanak semmilyen segítséget az igazság feltárásához. A keretrendszerek alkalmazása automatikusan már meglévő sémákba kényszerítik a gondolkozást, és az igazság megismerése eleve szabad kell legyen bármilyen rendszer vélt vagy valós igazságától.

…tovább »

(II. primitív teozófiai elmélkedés)

„Istenfélelem (lat. timor Dei): 1. természetes erény, az értelem meghajlása a természetes erkölcsi törvény alkotója előtt, aki minden jót megjutalmaz és minden rosszat megbüntet. A vallástört. tanúsága szerint az  mint az emberi cselekedet és magatartás befolyásolója minden népnél és kultúrában megtalálható volt (istenek). A teljes élet jutalmazása v. büntetése a fölfoghatatlan, az „egészen más”, a „Szent” joga, akit az ember nem érthet meg, de föltétlenül tisztelnie és félnie kell (örök élet). Az  a vallásosság társerénye. Ellentétes víciuma a vakmerőség.” (Magyar Katolikus Lexikon)

„Szeretet,

…tovább »

(I. primitív teozófiai elmélkedés)

“Féljétek az Istent, és adjatok neki dicsőséget, mert eljött ítéletének órája; imádjátok azt, aki teremtette a mennyet és a földet, a tengert és a vizek forrásait!” Jel 14, 7

Mit jelent ez? Azt, hogy aki elfogadja a Biblia tanításait, annak a számára nincs választási lehetőség. A vallások nem is erről szólnak. A vallások emberi válaszok az emberi lét nagy kérdéseire azoknak akik elfogadják azokat és hisznek benne. A hit ugyanis kikapcsolja a logikát az emberi elmében. Ezért van maga a Biblia is tele olyan ellentétekkel, melyek csak a vallások követői számára elfogadhatóak és csak a hit keretein belül nyerhetnek értelmet.

…tovább »

Egy virtuális beszélgetés gondolatait osztom meg a szavak segítségével veletek. Az utóbbi hónapokban foglakoztató kérdések egy részének egyfajta rövid összegzése ez.

J. Amikor az ember szembesül a valósággal, akkor tudja igazán elkezdeni élni az életet. Ez a legnehezebb, az emberi psziché teljesen felkészületlen erre, azért nem érdekli a valóság az embereket. Én a mostani kutakodásaim eredményeként, valami egészen mást is megtanultam mint ami azoktól első ránézésre várható lett volna, ez olyas valami amihez egyrészt idő, másrészt áldozat, harmadrészt kitartás kell, és ez végül is nem más mint egy belső lelki folyamat, mely eredményeképpen sok dolgot már egyáltalán nem úgy látok mint régen.

…tovább »

Azt hiszed szabad vagy. A tévé azt bömböli, megérdemled, érezd a szabadság frissességét, érezd a szabadság ízét. Süket szlogeneket zúdítanak a nyakadba mindenütt. Elhitetik veled, hogy csak te vagy a legfontosabb, csak te számítasz és te mindent megérdemelsz. Valójában pedig uraid mélységesen tesznek rád, és nem néznek többnek mint egyszerű rabszolgákat. Szabad vagy, azt tehetsz amit csak akarsz, amikor csak akarsz. Hiszen ez egy szabad világ! Vagy mégsem? Netán érzed a zavart a képben?

Elgondolkoztál már azon, hogy mit jelent a szabadság? Gondolod, amit annak hiszel tényleg az a nagybetűs szabadság? Az a legszánalmasabb rab, aki szabadnak hiszi magát de valójában képtelen észrevenni saját börtöne rácsait.

…tovább »