Egy virtuális beszélgetés gondolatait osztom meg a szavak segítségével veletek. Az utóbbi hónapokban foglakoztató kérdések egy részének egyfajta rövid összegzése ez.
J. Amikor az ember szembesül a valósággal, akkor tudja igazán elkezdeni élni az életet. Ez a legnehezebb, az emberi psziché teljesen felkészületlen erre, azért nem érdekli a valóság az embereket. Én a mostani kutakodásaim eredményeként, valami egészen mást is megtanultam mint ami azoktól első ránézésre várható lett volna, ez olyas valami amihez egyrészt idő, másrészt áldozat, harmadrészt kitartás kell, és ez végül is nem más mint egy belső lelki folyamat, mely eredményeképpen sok dolgot már egyáltalán nem úgy látok mint régen. Nem fekete és nem fehér már a világ a számomra hanem kezdtem látni, a sok-sok gyönyörű árnyalatot amit rejt.
P. Ja… az jó…de te soha sem voltál szürke vagy fekete fehér….:)
J. Csak borzasztóan szélsőségekben láttam a lehetséges megoldásokat és ez is egyfajta leegyszerűsödés, szélsőség.
P. Az igaz.
J. Mostanában úgy látom, hogy (bár az igazi megoldásokhoz persze kell egy fajta “szélsőség” de ez maga az ébredés) egy erős sokkot kell kapj ahhoz, hogy ráébredj milyen világban élünk. Erre szolgálhatna másoknak is például a honlapon (kataklizma) összegyűjtött sok anyag. Az igazi “forradalom” az csakis mentális eredetű lehet nem hozhatja meg vér, politika, erőszak, és főleg nem az, ha egy többség ráerőltet valamit egy kisebbségre. Egy újfajta spiritualizmus az amit mostanában kezdek felfedezni. Ezt a felismerést senkire sem lehet és szabad ráerőltetni, ahogyan az oldalt sem, és azért sem haragszom ha a barátaim sem nagyon olvassák (mert nem olvassák és nem igen érdekli őket). Ezen régen „berágtam” volna duzzogtam volna, ma már nem így képzelem, el kell fogadjuk azt, hogy mindenkinek külön útja van és ez a sokféleség viszont találkozhat közös pontokban. Az oldal, nem igazságokat ajánl, pusztán egy ajtót lehet egy egész másfajta gondolkozásmódhoz a világról, és arról a sok hazugságról melyet zsigerből igaznak veszünk az életünk során, mert erre kondicionálnak minket, ám ez nem egyenlő a valósággal.
Vegyünk egy példát. A demokráciák egyik fő szlogenje, a másság elfogadása – amely szép eszmének tűnik – a gyakorlatban valójában arra nevel, hogy ezerfélében gondolkozva, másokban állandóan a különbözőséget nézd, soha nem a közös dolgokat. Valójában ezzel is csak felaprózni akarnak minket.
P. Nekem ettől a „másságtól” mindig frászom volt… zsigerből… most mar tudom miért tiltakozott a “Paraszti” vénám…
J. Igazad van, mert ez annyira képmutató és hamis. Egy hasonlattal élve, ha egy földönkívüli le kellene írja a földi embereket, sokkal több közös vonást találna mint különbözőséget… Minket mégis arra nevelnek, hogy egymásban ellenséget lássunk, mert ezzel megoszthatnak minket, és így könnyen lehet uralkodni felettünk.
A darwini evolúciós elmélet szociál-darwinista verziója csak arra jó, hogy alátámassza az ököljogot, hogy az erősebbnek mindenhez joga van és ezt gyermekkorunktól elfogadtassa velünk, de ez nagyon egyoldalú mert ha megfigyeled az állatvilágban azért a „gyengébbik” attól függetlenül sok fajnál remekül él, és ha úgymond le is „győzik” azért nem piszkítja be az erősebbik az ő környezetét például ciánnal vagy szmoggal. A darwinizmus társadalmi alkalmazása kicsavart eszme, ezzel szerintem túllépte eredeti tudományos funkcióját, mert nem erre született bár, az is lehet hogy igen, akkor viszont még elvetendőbb. Ezzel kondicionálva az elmédet már az iskolában magadba szívod az ököljog legitimitását, mert nem arra nevelnek, hogy a gyengébb nem azért van hogy elpusztítsd, hanem neki is számtalan olyan tulajdonsága létezhet, amiért meg kellene becsülnöd, hogy minél gazdagabb lehessen a társadalom. Ez lenne az igazi sokszínűség, a másság tisztelete, de a környezetünkben (természet) is nézd meg mi folyik pl. növénytermesztés monokultúrák… Ez tudod mi? Az eddigi evolúció (hogy a saját retorikájukkal éljek) semmibevétele, mert az evolúció hatalmas biodiverzitást hozott létre, melyet mi kipusztítunk azzal a darwinista szemlélettel, hogy az erősebb győz, túlél. Valójában hol itt a győzelem?
P. Nézd én bevetettem azt azt a kis darab földet itt az udvaron.. fűvel.. oké… de alig várom hogy elgazosodjon…
J. Az életet is ki akarják venni a kezünkből, sterilizációs törvények népességpolitika címen, önsterilizáló génmanipulált magvak, növények. Az idén az állam meg fog vonni egy csomó támogatást a parasztoktól, gazdaságoktól ami tulajdonképpen járna nekik az adójuk után, ragozzam?
P. Nem kell.
J. Eközben az emberek pedig alszanak mély álomban a valóságtól távol…
P. A földművesek nem:) az egyik kis kollégám batizi. Az apja kőműves de amúgy igazi Paraszt…. egyszerre tart traktort és lovat, tartja a lovat bár semmi haszna nincs de tartja, a fia meg nem érti miért. De ő mar többet látott nála, van vagy 60 éves. Szerintem abban bízik mint az „elődjeink”, a ló az erős állat, a traktor… addig amíg van üzemanyag. Én sem értettem régebben miért kell nekem biciklizni, mikor van autó, de most már értem… és a bicikli elmegy évekig aprópénzből.
J. Látod, az embereket meg lehet világosítani dolgokról és idővel maguktól is rájönnek sok mindenre. Vegyük ennek kapcsán a globálisan fenyegető környezeti katasztrófát. Ennek mértékén és lehetséges következményein sokat rágódhatunk, de ami egészen más síkokon zajlik az úgy érzem még veszélyesebb mert az generálja a környezeti hatásokat is. Nem ér semmit ha nagy zöld szlogeneket fújva kimész az utcára és tüntetsz vagy fához láncolod magad, mert a rendszer ami alapjában hibás, nem fogja önmagát pár környezetvédőért felszámolni, főleg nem akkor ha a legtöbb ember az igazi összefüggéseket sem látja. A problémákat nem lehet megoldani azon a síkon amelyen keletkeztek. Megvilágosodás és szemléletváltás kellene bekövetkezzen, egy valódi mentális forradalom mely során egyetlen csepp vér sem kellene elfollyon. Mindehhez az kell, hogy az emberek tudatában megszülessen a felismerés, hogy ahogy élnek az nem kompatibilis magával az ÉLETTEL, és hogy amit igaznak hisznek az valójában a halál kultúrája és kultusza. Csak ennyi kellene. A többi ennek folyománya lenne. Minden többi megvilágosodás ebből származik, nem kell hozzá vallás, politika, hamis próféták, semmi sem kell, csak szeretet kell, az ÉLET szeretete. Ez nem egy érzés, hanem egy cselekvés. Ehhez viszont először az kell, hogy mindenki szembesüljön a valósággal.
P. Ez tetszik 🙂
J. Ha erre nem leszünk képesek akkor az élet meg fog szűnni a bolygón a ma ismert formájában és maximum néhány „szuperember” fog maradni de az sem biztos mert ezek (a világ urai) annyira isteneknek hiszik magukat hogy velünk együtt magukat is el fogják pusztítani. A változáshoz nem kellenek fegyverek, nézd meg Ghandit, egy szeretetteljes példája annak a csodának melyről beszélek. Azok az emberek megértették a valóságot ezért tudták elérni céljukat, mert mentálisan sokkal magasabb szinten álltak mint a rabszolgatartóik a “művelt dzsentlmenek”.
Ha azok az emberek álomvilágban éltek volna és továbbra is azt szajkózták volna maguknak, hogy minden jó és szép és ezt így kell elfogadni, kérdem én, akkor történt volna valami igazi változás az életükben?
P: Nem
J. Az igazi változás akkor történt meg amikor felismerték a valóságot. A többi annak következménye volt nem az oka. Buborékokban élünk, szép színes pszicho-buborékokban, ezernyi hamis illúzió az amit mi színeknek valóságnak hiszünk és a gondolattól is megriadunk, hogy a világ amit oly gondosan felépítettünk magunkban az hamis, hisz annyi birka nem tévedhet. Nézd a legyeket imádják a szart, rászállnak és falják, nos akkor annyi légy csak irányadó lehet, mert nem tévedhet, nemde? Ez a tömegpszichózis a rabszolgaság kulcsa, nem következménye hanem előidézője az állapotunknak a mi modern rabszolgaságunknak.
Latest posts by FJT (see all)
- Túl a vízen - 2019. február 7. csütörtök
- A szolipszizmus zsákutcája - 2018. december 11. kedd
- Metafizika - 2018. december 8. szombat
- A csapda - 2018. november 23. péntek
- A kEGYelem VALÓsága - 2018. november 15. csütörtök
