Perspektíva

Perspektíva

– De hisz olyan utálatosan viselkedik velem az az ember! – mondta a Mesternek az egyik tanítvány dühösen. Mondd Mester, hogyan láthatnék én abban az emberben bármily nemest, bármily szépet?

– Tudod ahhoz, hogy a másik emberben megláthassuk az örök szépséget úgy kell tennünk, mintha festményt szemlélnénk, vagy fényképet.

– Nem értelek Mester!

– A legtöbbünk hasonlatos ahhoz a műkritikushoz, aki befizet egy kiállításra, de csak az ecsetvonások barázdáit, és a vászon erezetét nézegeti a képeken. Olyan közel áll a vászonhoz, hogy csak foltokat lát, összemosódó, érthetetlen kuszaságot, miközben szemléli őket.

…tovább »

AZ ELMén TÚL

Kedves Olvasóim! Elérkeztem ahhoz a pillanathoz, amire már rég készültem – félig tudatosan félig tudattalanul – de aminek a megvalósulását mindeddig nem tartottam sem fontosnak, sem elérkezettnek. Megjelentettem egy könyvet, amiről soha nem gondoltam volna, hogy ilyen lesz.

Egyetlen a blogon található írásom sem található benne, és igazság szerint olyan hirtelen és kristálytisztán villant be az egész könyvnek az ötlete egy csillagfényes, kellemes nyári estén, hogy magam is meglepődtem rajta. A megvalósulás pedig követte az ötletet. A könyv egy nagy, békés, boldog mosoly és egy felszabadult, szívből jövő nevetés ötvözete. De mi más is lehetne, ami az elmén túli csendben történhet?

…tovább »

Levél MAGomhoz és MIND-ÉN-KI-hez

Áldott MAGom!

A Létben oldódva létezem. MAGom MAGába olvaszt mind-ÉNkit, mind, ki ÉN vagyok. Ennél többet írnom erről lehetetlen. Harcom a világgal végére ért, hiszen elértem a világom végére, és ott minden visszatér önMAGomba. A világ MAGom vagyok. Tudatosan igyekszem minél többet az EGY-ÉNben tartózkodva létezni itt az Életben. Szavak ott már nincsenek. Talán majd összefoglalom ezen állapotot ha meg kell tennem, s ha egyáltalán lehetséges, de most a megélésben létezem.

Veletek vagyok világom végezetéig, hisz MAGomban mikor MAGamban vagyok mind-ÉNki vagyok, Az-KI VAGYok, s amikor vágyok, akkor az Életbe fejest ugrok. Hogy az örök áramlat mikor hová sodor,

…tovább »

Múlhatatlan

A múlhatatlant nem építhetem fel a mulandó birodalmában. A múlhatatlant nem lehet felépíteni, mivel öröktől fogva van, öröktől fogva létezik. MAGom vagyok, ÉN vagyok az öröktől létező Múlhatatlan. A Sem-MI és a MInd-ÉN. MInd-ÉN MÁS csak illúzió, az elme tudománya, az elme teremtménye.

…tovább »

A Semmi álma

A semMI és a MInden EGY.
Semmi VAN. A Minden – álom.
Minden VAN. A Semmi – valóság.
Az álom mindaddig valóság, ameddig az azt álmodó fel nem ébred.
A valóság mindaddig álom, ameddig az ébren lévő el nem szenderül.
Az álom a tudatban valóságra ébred.
A valóság a tudatban álomba szenderül.
Az álom valóság és a valóság álom.

A valóság és az álom EGYaránt a tudatban létező érzékcsalódás (illúzió).
A teremtés az, amikor a tudat saját álmában valóságnak képzeli az álmot.
A teremtés annyira valóságos, amennyire a tudat valósnak érzékeli az álmot.

…tovább »

Istenember

Az emberi tudat útja az anyagtudattól tart a tiszta szellemtudatig. Ez a vertikális síkja a tudat mozgását szemléltető keresztnek. A kereszt horizontális szára az a tudati sík, amiben éppen az aktuális megéléseinket, megtapasztalásainkat megszerezzük. Minden ilyen sík önmagában is végtelen, de bármilyen irányba is indulunk el egy-egy adott tudati síkon, ahhoz, hogy az így megszerzett megéléseink, megtapasztalásaink birtokába jutva, azokat összegezve egy magasabb tudati síkra juthassunk, mindenképpen vissza kell érjünk a kereszt középpontjában – MAGunkba – ahol a tudat horizontális és vertikális síkja metszi, keresztezi egymást. Mikor egy adott tudati síkon megszereztük a számunkra szükséges megtapasztalásokat, megéléseket, akkor vissza kell jussunk a középpontba,

…tovább »

Egy bolond bölcselete

Az információ nem tudás, a tudás nem bölcsesség. A bölcsesség az információ és a tudás szintézise, mely az EGY-ÉNi út megélése által köszönt be. A bölcsesség legmagasabb szintje az, amikor az elme – az értelem (ész, ráció), az érzelem (megérzés, intuíció) – és a Szív a Szeretet bölcsességében olvad EGYbe.

A Szeretet a Szív bölcsessége. Az elme akkor képes az Élet valódi teremtőjévé válni, amikor alárendeli MAGát a Szív érzékektől nem elhomályosított, tiszta látásának a bölcsességének.

Mindezt egy bolond írja, kinek minden szava hazugság, minden szava igaz, vagy egyik sem egyszerre. Attól függ hogyan, honnan, miként és kiként tekinted.

…tovább »

Magyar Szív

Miért van az, hogy a világ ősi kultúráját és műveltségét hordozó nyelvünk, az ezt beszélők, művelők és az ez által műveltek közössége az utóbbi ezer évben egy tragikus periódusát éli történetének, történelem néven? Miért van az, hogy a világ egyik legősibb nyelve (ha nem a legősibb) ma soha nem látott pusztításnak van kitéve, és ezen pusztítást ma javarészt pont azon értelmiség végzi, mely magát magyarnak nevezi? Tudatosság vagy tudatlanság, nemtörődömség, hitevesztettség, vagy saját – vélt, de nem valós – gyökereinktől való undor, elfordulás következménye mindez? Mi az az ős ok, ami miatt mindez létrejött, létrejöhetett, és ami miatt egyre szűkebb és megosztottabb azon emberek közössége is,

…tovább »

Isten majma, majmok istene

Mi a bajom az evolúció elmélettel?

Semmilyen elmélettel nincs probléma addig a pontig, ameddig azt a hatalmi érdekek nem kezdik el belesulykolni az emberiség tudatába, azért hogy a tudatformálás eszközeként, mítoszt teremtve, az így létrejött mítosznak az emberi tömegeket médiumukká tegyék. Az ilyen módon befolyásolt emberi tömegek aztán könnyen áldozatává válnak a mindenkori mítoszalkotóknak. Az evolúció egy mítosz, mely a tudomány köreiben sem nyert bizonyítást, mégis a világ nagy része – még a magukat vallásosnak mondók jelentős tömegei is – ennek a szemüvegén át tekintik a valóságot. Az evolúción keresztül megnyilvánuló teremtés elmélete is csak annak a vallásos szemléletnek a kudarca,

…tovább »