A karmáról rengeteg vallásos jellegű tanítás van, ami mostanában főleg nyúédzses „ezoterikus tanokból” vagy a buddhizmusból emelődik át a köztudatba. A keresztény kultúrkörben a karma analógiája durván a sorsnak feleltethető meg. Gyakorlatilag ahány vallás annyi nézőpont, ezek tanulmányozását meghagyom mindenkinek. Sors és karmaügyileg válogathat mindenki kedve szerint, hogy miben higgyen. Ezért azt gondolom, hogy sors/karma ügyben bármit kinyilatkoztatni nagy felelősség, főleg annak fényében, hogy magam pont a dogmatikus, kinyilatkoztatás jellegű megnyilvánulásokat igyekszem kerülni. Ez utóbbi viszont nem mindig lehetséges, mivel sok esetben bármi amit leírok tűnhet úgy, mintha valami abszolút érvényűt szeretnék közölni. Az alábbi pár meglátást tehát az eddig megtapasztaltak alapján, továbbá belső intuitív tudattartalmak feltárulásából származó információkként adom közre, mindenki lelkére kötve, hogy ne tegye hit tárgyává mindezt.
Jelenlegi meglátásom szerint a sors egy olyan a tudat által a lélek segítségével megélni óhajtott lehetőség-láncolat, mely magában hordozza látens módon (nem tudatosított tudattartalmak) – lineárisan ábrázolva – minden előzőleg megélt valamint potenciálisan a jövőben megélhető tapasztalás összességét. A sors/karma értelmezésével kapcsolatban a legtöbb vita a szabad akarat körül zajlik. A két szélsőség – van illetve nincs szabad akarat – között rengeteg árnyalat van forgalomban, mely inkább vagy kevésbé megengedőbb a szabad akarattal kapcsolatban. Ezzel kapcsolatban a véleményem a következő:
– szabad akarat IS van.
– predefiniáltság IS van.
– a sors egy potencialitás, egy lehetőség, mely annak megválasztásakor eleve tartalmaz olyan karmikus csomópontokat, melyek elérése a tudat/lélek számára vágyott és kívánatos.
– a karmikus csomópontok (azon sorsvonal kereszteződések, melyek több egyéni sors kölcsönhatásaként, találkozásaként, összefutásaként jönnek létre) prioritárius rendezőerővel vannak a tudatba égetve, programozva, raktározva az inkarnációnk előtt, és inkarnációnk után mindezen tartalmak kezdetben a tudattalanunkban élnek, majd lassan a tudatos énünkbe kerülnek fel a vágyaink segítségével.
– a sors és a vágy egymással szoros kölcsönhatásban bontja ki a sorsfonalunkat.
– megtestesülésünk előtt választott sorsunk hajtómotorja a VÁGY, mely valamilyen konkrét megélés, megtapasztalás beteljesítésére irányul.
– a földi életben ezért fontos, hogy megtaláljuk a tiszta belső hangot, lelkünk hangját, hogy ráérezzünk arra, melyek a hozott vágyaink, melyeket sorsunkban megélni szeretnénk.
– szabad akaratunk okán bármire lehetőségünk nyílhat, akár választott sorsunkkal is szembemehetünk, aminek következményeképpen belső, többnyire tudattalan konfliktusba kerülhetünk választott sorsunkkal, mely különböző fizikai/lelki konfliktusokat okozhat a földi életünk folyamán.
– sorsunk bizonyos csomópontjai más szellem/tudat/lélekcsoportokkal is összehangoltan bonyolult mátrixot képeznek, melyek belső összefüggései, tartalmai kölcsönhatásai lineáris gondolkodással nem felfejthetőek, mivel ezen sors-vágyak nem a lineáris gondolkodás terében terveztetnek, hanem az EGYetemes tudat terében, melyben az idő nem létezik a földi tudatként megélt minőségében.
– a szabad akarat következtében minden emberi sors között rugalmas kölcsönhatás létezik.
– amikor valamit úgy élünk meg, hogy „na ezt megírni sem lehetett volna szebben, ez mintha előre el lett volna rendezve” akkor valójában az történik, hogy a tudat/lélek eljut a sorsában vágyott potenciális csomópont kibontásához, megéléséhez, beteljesítéséhez (a „minden összejött és megvalósult” állapota)
– a főbb – választott sorsunkban eleve megélni óhajtott, vágyott – csomópontok kiemelt prioritást élveznek, valós vágyaink ezek felé szüntelen terelnek, ha pedig valamilyen okból egy életen belül ezekből egy vagy több nem teljesül be, akkor a tudat/lélek úgy távozik a földi élet állapotából, hogy tudatosan vagy tudattalanul hiányérzete van, ugyanakkor az is lehetséges, hogy például mindez része az elengedés megtapasztalásának, ilyen értelemben minden megtapasztalás a tudat/lélek javát szolgálja.
– ameddig van vágy a lélekben újabb megélésekre, addig a sors/karma kerekéhez kötjük magunkat.
– a sors/karma kereke nem kényszer, hanem az élet megélésének a vágyának következménye.
– a sors/karma a szabad akarat által minden pillanatban alakítható, de megtestesülésünk előtt sok minden eleve meghatározott benne, úgy mint a születés körülményei, helye, korszak, a család ahová születünk, az ország, kultúra, nyelv, a testi tulajdonságok, genetikai potenciál stb., de tudni kell, hogy mindez annyiban korlátoz minket, amennyiben mi magunk ebben korlátot és nem lehetőséget látunk meg.
– az életfilm egyenlő a megélt sors/karma élményképeinek összességével, mely a tudat/lélek „feketedobozában” raktározódik el.
– az életfilm minden – tudatos vagy tudattalan – mozzanata rögzítésre kerül, mindez olyan információ mely hozzáadódik az emberiség kollektív karmájához, melyen belül minden összefügg mindennel.
– létezik egy olyan globális, EGYetemes állapota a tudatnak, melyben minden létező információhoz hozzáférhet, amit emberi (vagy egyéb tudatrész) sorsként az EGY és EGYetemes ŐS-Tudat átélt a különböző, belőle tudatilag kivált tudati részek által. (Ezt Akasha krónikának is hívják egyes hagyományos megjelölések)
– a sors/karma kerekéből akkor tud kilépni a tudat/lélek, amennyiben vágyai beteljesítése során eljut a megvilágosodás állapotába, vagyis ráébred önön Istenségének, EGYségének valóságára, vagy direkt vágy ébred benne a végső tudati ébredésre.
– a megvilágosodás állapota hatással van minden tudati részre az EGYben, és ez többnyire tudattalanul van jelen, mivel a megvilágosodott tudat természete nem felismerhető az avatatlan tudat számára.
– a sors/karma a megnyilvánultság alapvető eszköze az élet körforgásának a létrejöttéhez, mely lehetőség ahhoz, hogy az Isten önMAGát tapasztalhassa meg önMAGa, MAGunk teremtő, tudati játékában, és ebben a játékban a határok végtelenek.
Egy szójáték: sors vagy karma? Mit akar ma? A sors karmában vagyunk? A magyar kar, karom, akar, akarat, akarás szóbokor érdekes módon benne van a karma szóban valamint fordítva, és ez – bár nagyon szájbarágósan belemagyarázósnak tűnhet – egyrészt jelzi a nyelvünk játékosságát, másrészt a játékos dolgok mutatják sokszor a legkomolyabban meg a dolgok valódi arcát: a sors és az akarat egymástól szétválaszthatatlan. A sorsot akarjuk, vágyjuk, aztán mikor megéljük, aktívan alakítjuk, akkor bizony előfordulhat, hogy azt érezzük MAGunkban, hogy „apa, én nem ilyen lovat akartam!” Igen, ez a végtelen lehetőség a sors/karma vonatkozásában sokszor nyomasztóvá válhat, mert adott helyzetben azt élhetjük meg, hogy semmi sem megy elképzelésünk szerint, semmi sincs rendben, sőt akár az egész világ akadályoz minket abban, hogy vágyaink beteljesüljenek.
Ez az a pont, ami minden emberi sors megélésekor különleges lehetőséget nyújthat arra, hogy elinduljunk egy belső utazásra, hogy elkezdjük felfejteni magunkban azon tudattartalmakat, tudatrétegeket, melyek túlmutatnak a földi létezés tudati határain, melyek végső soron csak mint tudati valóság léteznek. A tudatunk természetének a megtapasztalása által egyre közelebb juthatunk a sors/karma természetének a megismeréséhez, megértéséhez, és annak a felismeréséhez, hogy a földi lét nem kényszer, hanem tudattalan vagy tudatos sorsfonalak végtelen, színes, ragyogó, egyedi szálainak pompázó szövete, mely szövétnek valódi természete és EGYpontúsága, Teljessége az analitikus, racionalizáló elme számára örökké titok marad. Eme szövétnek teljességét csak a tudat és a lélek élheti meg, EGYesülhet vele, de ez csak az egyedi tudatnak az EGYetemes Tudattá válása által lehetséges.
A földi élet egy tudatforma, egy állapota az Isteni Tudatrésznek, a RÉSZ tapasztalása az EGÉSZben, és az EGÉSZ önMAGára ébredése a RÉSZben. A sors/karma a lehetőség ennek kibontakoztatására, megélésére és beTELJESítésére, az EGYetemes sorsszövet egyedi és EGY-ÉNi, közŐS szövésére, varrására, hímzésére.
Latest posts by FJT (see all)
- Túl a vízen - 2019. február 7. csütörtök
- A szolipszizmus zsákutcája - 2018. december 11. kedd
- Metafizika - 2018. december 8. szombat
- A csapda - 2018. november 23. péntek
- A kEGYelem VALÓsága - 2018. november 15. csütörtök
SORSA KARMA.
SORS, A KARMA.
SORS AKAR MA.
SORSA KAR MA.
Benne egy logikai láncolat “sorol” és szamszára kereke forog. Egymásra hatnak a síkban és a körben működtető erők (tudatalattim és tudásom feletti Tudat is).
Működését nevezhetjük egyszerűen Életnek. Melyben folyamatos az áramlás, valahonnan valami felé.
Annak irányításában vesz részt a KAR izma.
(De ne feledjük, hogy a KAR Mester vezényel.)
>>Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják. —Seneca<<
Szer e tettel üdv: Istvén
Kösz ÖNöm 🙂 Igazán zseniális kibontása, folytatása a fenti gondolatMAGvaknak mindez. Áldott létet!