Oktalanság

Az elme nem szereti az oktalanságot. Bármi történik velünk, mi mindig az okokat kutatjuk. Nehezünkre esik még a gondolattal is eljátszani, hogy a kauzalitás valójában a legnagyobb oktalanság ami létezik. Mindenre magyarázatot szeretnénk, mert úgy véljük, az ok és okozat láncolatán minden megfejthető. Valójában pedig nincs semmiféle láncolat, mert a dolgok minden létező együtthatásaként, egyidejűségeként, egyszerre végtelenül bonyolult és egyszerre végtelenül egyszerű mátrixaként léteznek, és az elme ezt a jelenvalóságot próbálja logikai láncokként lebontva magyarázni, értelmezni. Ezét van az, hogy ugyanazon történésre több, sőt – nézőponttól függően – végtelen sok magyarázat is lehetséges, ám mindegyik csak relatív módon érvényes.

Mindaddig ameddig nem ismerjük fel, hogy MAGunk vagyunk minden létezés oka, MAGunk vagyunk az Egész, az elme megtéveszt minket. Minden valóság oka ugyanis túl van az elme által teremtett relatív valóságon, világon. Minden valóság igaz oka az elme számára elKÉPzelhetetlen, maga a botránykő, maga a megsemmisülés, és ez az oktalanság. Amikor belátom, hogy valójában semmit, de semmit nem tudok bizonyossággal, akkor ebben a szent oktalanságban megszülethet a vágy, hogy a dolgokat többé ne magyarázzam, ne értelmezzem, hanem csak szemléljem, s így elfogadjam az elme ítéletétől mentesen, a maguk valóságában. Ezen a ponton születhet meg az az őszinte vágy, hogy az elme forrását, – miden megjelenés, minden valóság forrását – kutatni kezdjem.

Kinek jelenik meg az elme? Honnan jön az elme? Van-e valóság az elmén túl? Mi minden valóság forrása? Amikor az elme belátja, hogy önmaga létére nem adhat semmilyen bizonyossággal bíró választ, akkor beköszönt a csend. Az a Csend, mely minden létezés valóságának abszolút Forrása. A Csend, melyben kialszanak a kérdések, mert EGGYé válsz magával a válasszal, az Örökké-Valósággal. A Csend maga a Tér, a Csend maga az abszolút Tudatosság. A Csend maga a forma nélküli üresség, melynek nincs oka. A Csend Isten másik neve, a Csend az EGY-ÉN igaz valósága.

F.J.T.

csend

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

4 hozzászólás a(z) “Oktalanság” bejegyzéshez

  1. Azt tudjuk milyen az az elme aminek a forrása ő maga és nem képes értelmezni a magán túli valóságot.Ez a mai ember lényegében.
    De milyen az az elme , ami újraegyesült a forrásával.Csendes.
    Másként működik.Nem szűnik meg , elme marad.De más lesz.
    Egy elme , két világ.Egy ember , két világ.Egy társadalom és két világ.
    Apokalipszis.A világ vége.És egy új kezdete.

    • Semmi sem az, aminek megjelenik, semmi sem az, aminek érzékeljük. Ahol nincs relativizáló érzékelés többé, ott nincs relativitás, nincs relatív világ. Az elme a Nagy Hitető, a nagy mágus. Ahol az elme mágiája, varázslata véget ér, ott felragyog a valóság. A LÉT. A tiszta tudatosság. Az elme visszaolvad saját forrásába, az EGY-ÉNbbe. A tudatosság maga a forma nélküli tér, melyből minden származik s melybe minden visszatér. Az üdvösség, a Mennyek Országa ezért nem jelenik meg az elme számára, mert az elme valóságába zárult tudat a nagy varázslatot, vagyis a máját csodálja, a májában örül és a májában szenved. Az üdvösség túl van ezen fogalmakon, az üdvösségről írni, szavakba foglalni nem lehet. Csak LÉTezni benne.

  2. Az üdvösséget megélni az elmével együtt , az elmén keresztül és élvezni , hogy az elme régimódisága már nem meghatározó a létünkre , az az elmének új valóságokat tár fel.Az elme is fel akar szabadulni régi megposvadt tudásoktól , hitektől , elképzelésektől és el akar szakadni a kötelességektől.

    • Kinek jelenik meg az elme? Ki az aki az elmét szemlélni képes? Ki a valódi megfigyelő, aki az elmét is megfigyelni képes? Aki az elme világán túl is van? AKI VAN? Az örök, változatlan megfigyel-Ő az EGY-ÉN. Benne tartózkodni, maga az élő, múlhatatlan Boldogság. Benne, belőle figyelni az elme játékát: a megvalósulás, az üdv: ŐS ÉG 🙂

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.