KÉP

Minden létező mely a szellem anyagi természetében ölt formát, a Teljesség megvalósulatlan képeit teljesíti be, a megtestesülés folyamában. Minden létező, mely a fizikainak nevezett valóságban alakot ölt nem más, mint az öröktől létező szellemi valóság egy részének a beteljesülése. A kép maga a szellemi valóság, a képzelet az az intuitív tudati állapot, intuitív látás, mely által az emberi lény a szellemi valóság közvetlen szemlélésére képes. A képzelet által szemlélt szellemi kép, valóság, létező akkor tud testet ölteni, ha az azt szemlélőnek létezik valamiféle képessége annak a megformálásához. Ennek a képességnek a minősége fogja meghatározni a megvalósult szellemi kép tisztaságát, tökéletességét, eszményiségét. A képesség tehát a szellemi valóság leképezéséhez, leképeződéséhez, és az ily módon tárgyiasult képződményhez elengedhetetlen és nélkülözhetetlen.

A  szellemi valóság megtestesülésének – a kép leképeződésének – a metafizikai esszenciája:

KÉP – KÉPzelet – KÉPesség – KÉPzés -KÉPződmény

Ez nem más, mint az anyagi természetében* megnyilvánulatlan szellemi valóság testet öltése, ahol

  • – a KÉP = a szellemi valóság ősképe
  • – a KÉPzelet = az intuitív valóság szemlélése
  • – a KÉPesség = az emberi lényben lévő teremtő természet megnyilvánultságának minősége, mely képezhető, elmélyíthető a gyakorlat által
  • – a KÉPzés, leKÉPezés,  KÉPződés = a szellem megtestesülésének folyamata , létrejövetel
  • – a KÉPződmény = a kész, megvalósult, megtestesült szellemi alkotás, mű.

(*A mai kor tudományos mítosza, az anyagot minden létező ős okának látja és láttatja. Ezen elképzelés a fentiek tükrében teljesen tarthatatlan és értelmetlen. A materialista tudomány ugyanis a világot valamiféle általa folyamatosan kutatott, meg nem talált de elméletileg létezőnek feltételezett legkisebb elemi részecskék végtelen strukturálódásának véli, mely struktúrák strukturálódását valamiféle matematikai véletlenek egybeeséseinek halmazaként értelmezi. A tudattalan, élettelen, önálló lényegiséggel felruházott anyag, egyszer csak élő, tudatos létezővé szerveződik. Ez a logikai paradoxon a mai tudomány legalapvetőbb tévedése, mert pontosan azzal a logikával cáfolja meg önmagának az abszurditását, mely logikát következetesen használ az általa ily módon létrejövőnek vélt fizikai valóság vizsgálata során.

Az élő és élettelen fogalmait teljesen önkényesen értelmező felfogás eszerint a világot eleve kettéosztja, például szervesre és szervetlenre, élőre és élettelenre. Valójában ez azért van, mert képtelen meglátni a minden létezőben egységesen megnyilvánuló, azt megelőző és mindent magában foglaló, mindent magából kibontó szellemi valóságot, melyben a szellem nem a tudattalan, élettelen, önálló lényegiséggel tételezett anyag terméke, hanem az anyag az élő szellem élő megnyilvánulása, az anyaginak nevezett lét pedig nem más, mint a szellem öröktől való képessége, természete arra, hogy a benne élő KÉPek, a KÉPzelet, a szellem intuitív valóságából a gondolat segítségével kilépve megtestesülhessen. A világ egységének a megértéséhez tehát egyetlen út vezet, és ez a szellemi valóság megértésének az útja, mert az anyagi lét érthetősége is ebből bontható ki, és nem fordítva. Amint bárminek a megalkotását megelőzi a szellemi KÉP, a gondolat, az intuitív valóságba való bepillantás és nem fordítva, úgy mindennek az oka, a forrása, megalkotója, létrehozója, fenntartója, működtetője, vagyis megtestesülése nem más, mint maga a szellem.

Nincs pusztulás olyan értelemeben, ahogy azt az anyagi érzékekben korlátozódott materialista létszemlélet megjeleníti. A világban a metamorfózisa, örök megtestesülési láncolata zajlik a szelleminek. Pusztulást, örök megsemmisülést csak az anyagot önálló lényegiségként tekintő emberi lény lát, aki magát az anyaggal azonosítja olyan módon, hogy az anyagot nem mint a szellem megnyilvánulását tekinti, hanem mint oktalan létezőt, mely eredete az általa tudománynak nevezett mítosz létdeszakralizáló kultuszának misztériumába vész.)

Írta: F.J.T.

tukorvilag

The following two tabs change content below.
FJT
Az oldalon található gondolatok mellőznek mindennemű konvencionalitást, ezért bárki olvassa őket, kérem tartsa szem előtt, hogy kinek nem inge ne vegye magára, kinek nem dolga ne járjon utána és fordítva. Írójuk nem tagja semmilyen földi szerveződésnek, vallásnak vagy spirituális irányzatnak, sem a materialista-tudományos sem a vallásos-spirituális világképet nem vallja magáénak, közléseit nem bennük értelmezi. Igyekszik ama nézőpont megjelenítésére, mely érzékeli mindkét világképet, ám valósága nem reked meg egyikben sem, hanem - azt magában foglalva de mégis meghaladva - egy teljesebb valóságkép közvetítését kísérli meg. Bármilyen esetleges áthallás, egybecsengés, más létező gondolati építményekkel nem szándékos, pusztán egy adott logikai fonál, intuitív valóságkép megjelenítésének eredménye.
FJT

Latest posts by FJT (see all)

4 hozzászólás a(z) “KÉP” bejegyzéshez

  1. KÉPzeljétek, hogy milyen KOPár lenne a világ, ha Isten nem teremtett volna minket saját KÉP-MÁS-ára. MÁSolatnál, aki nem ért EGYET, az értÉKE mára más lett, hamisnak és valósnak, más ára lett.
    Van, kinek KAP óra jött, van akinek az óra ütött !

    Üdv: Isti

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.