Civilizáció

Falakra építünk újabb falakat, majd elnevezzük fejlődésnek, s az Élőt kizárjuk belőle a közepén ülve. Talán soha nem volt még ilyen korszak, melyben az unalom és a Halál a legcsillogóbb és legharsogóbb díszcsomagolást kapta, hogy elhiggyük, ez a megváltás útja, mely minden gondunktól megszabadít.

Menekülés ez az élet valóságának fájdalmától és gyönyörétől, melyben a lét valós megértése születhet. Menekülés ez az egyetlen valóságtól, melyben az ember teremtő valósággá nemesülhet.

*********

…tovább »

Meztelenség

Levél a Föld Láthatatlan Fejedelméhez

Elrejtőztél azon díszletek mögé, melyeket több ezer éven keresztül alkottál meg eleven emberek testéből, lelkéből, véréből és életerejéből. Intelligenciád folytán használni tudtál mindent, amit az anyagi világ felkínált, hogy segítségével káprázattá váljon a valóság és a káprázat váljon valósággá benne. Igyekeztél minden nyomát eltüntetni annak, amit és ahogyan tettél és teszel, és igyekeztél mindent és mindenkit elpusztítani aki rád vonhatja a tudattalanul alvó tömegek figyelmét. A létedet is letagadtad azzal, hogy elérted, hogy bárki aki rád irányíthatná tetteiden keresztül a figyelmet, azt őrültnek, fantazmának, vagy egyszerűen összeesküvés elmélet-gyártónak bélyegezed rejtett hatalmad ellenében.

…tovább »

A tökéletes társadalmi rendszer

Létezik-e tökéletes társadalmi rendszer? Mi a helyzet a demokráciának nevezettel? Mi van ha a politika, a hatalom, a spiritualitás hamis függönyein túljutottam, és újabb és újabb kérdések fogalmazódnak meg bennem? Sok aspektusa van mindennek, és bár ma még a masszív első függöny is elég kemény feladat az öntudatra ébredőnek, pár gondolatot a teljesség igénye nélkül mégis megosztanék ízelítőnek.

Az első: a demokrácia fogalma. Ha csak kicsit is gondolkodunk, rögtön észre fogjuk venni, hogy demokrácia a legnagyobb hazugságok egyike az emberiség történelmében. A demokrácia népakaratot jelent. Az ókori Görögországban a rabszolgatartó társadalmi rendszer keretein belül ütötte fel a fejét ez a különös hatalmi,

…tovább »

Az élet él és élni akar

Minél nagyobb bennünk a halálfélelem, annál kevesebb az életszeretet. Ha az életet szeretjük, akkor a születés és az elmúlás nem behatárol bennünket, ellenkezőleg lehetőséget nyit a létben megtestesülő valóság, az élet megélésére. A halálfélelem csak az örökkévalót tagadó, vagy azt önmagában, s a világban felismerni képtelen személyiségünk magát túldimenzionáló, önön halandóságát meg nem értő és el nem fogadó folytonos önigazolása és lázadása az örökkévaló Én döntésével szemben. Az anyagi lét kizárólagosságának illúziójától megbabonázott emberi lény azonosítani hajlamos a halált a végső megsemmisüléssel. Arra hivatkozik, hogy az anyagi léten túli valóságra semmilyen bizonyosság sincsen. Hitéből nem kitörni, hanem abban megerősödni törekszik a valóság egysíkú megismerésével,

…tovább »