Isten a lét megnyilvánulása mindenben. Dualista rendszerben könnyen tévesen értelmezhetem, mert a dualista gondolkozásmódban azt tapasztalom, hogy Istent csak a jóság, a szépség, a tökéletesség stb. tulajdonságaival vértezik fel. A rossz, a csúf, a tökéletlenség ezen gondolkodás szerint nem Istentől származik, hanem valamiféle rajta kívül létező, egyes magyarázatok szerint például a “Sátán” műve. Megérthetjük a gonosz létét ha felismerjük, hogy minden általunk negatívnak észlelt megnyilvánulása a létnek tulajdonképpen a mi teremtő erőnk egy másfajta irányú kivetülése. De ez is még mindig a dualizmus választási kényszerének csapdájában tart minket, mert bár elfogadjuk, hogy Isten csak a pozitív tulajdonságok összessége és a negatív tulajdonságokat kivetjük belőle,
