A Földön amint az Égen minden a teremtő tudat kivetülése. Elménk az, ami feldarabolja az EGYsÉGet ezernyi darabra, létrehozza a kívül s belül fogalmát, így született meg a környezet, mint minket körülvevő fogalma. Egy újabb feldarabolása az EGYnek, mellyel valamitől elhatároljuk magunkat, és különválásunkat elmészkedésben szentesítjük. Holott nincs kívül és nincs belül, csak a teljesség állapotának a hiánya mindaz, ami e képzetet elménkben elülteti, s a valóság dzsungelévé burjánoztatja. Ez az a dzsungel, melyben elvesztjük önmagunkat, és az ezernyi darabra tördelt EGY szilánkjait hiányosan próbáljuk összerakni (vagy próbálják nekünk összerakni, ha hagyjuk mások.)

A huszonegyedik század embere saját önteltségében és gőgjében fetrengve úgy érzékeli,

…tovább »

Szilárd véleményem, hogy azok akik megtervezték, kirobbantották és jelenleg is irányítják a gazdagsági-álságot, nem azért tettek ennyi erőfeszítést, hogy szépen kifolyjon a kezükből mindennek a „gyümölcse”. A fát gyümölcséről ismeritek meg – mondta Jézus. Ez a gyümölcs pedig nem csak genetikailag módosított, agyonvegyszerezett de ráadásul elrejthetetlenül férges, és bűzösen rothadó is.

Azok a folyamatok, amelyek most világszinten zajlanak, szinte bármelyik percben úgy irányíthatóak, hogy a tervük beteljesedhessen. Ám van ezeknek az „úriembereknek” egy taktikájuk, amely sokkal hatásosabb, és amit évezredek óta játszanak: a fazék és a béka példázata (Ha valaki forró vízzel telt fazékba egy békát dob, az kiugrik és nagy valószínűséggel túléli.

…tovább »